Azori: Furnas, a túlértékelt turistacsapda

2017-03-30, Dia

A büdzsé két napnyi autózást engedett meg, így visszatértünk a buszozáshoz. Egyrészt nagyon ajánlom a buszozást, mert útközben is sokkal több mindent lát az ember, emellett olcsóbb is, mint autót bérelni. Másfelől viszont azt mondom, nagyon körülményes buszozni, és nagyon le tudja korlátozni a programot (kivéve ha olyan sokáig vagytok ott, mint mi), ráadásul erős gyomor is kell hozzá.

Povoacao busszal

Busszal a következő úticélunk felé

A következő napunkat Furnasnak szenteltük. A város a sziget keleti felén fekszik, ezen belül is a déli partoktól nem messze. Furnas a caldeirák bölcsője és sírja, a cozidák szerelmeseinek netovábbja, és a kétéltű emberek kedvenc úticélja. Itt a föld szerintem minden ponton forr, több termálfürdője is van és van egy egész parknyi caldeirája. Véleményünk szerint Furnas egy turistacsapda, ennek bizonyítékaképpen pedig rengeteg buszos öreg turista járja a várost, és minden sarkon találunk egy wellness hotelt, holott összesen csak 1500-an laknak a településen.

Furnas város

Furnas “belvárosa”

A terv az volt, hogy túrázunk egyet a település mellett található tó körül, majd egy gyors ebéd után kipróbáljuk az egyik fürdőt, a Poca da Dona Beiját, ahová 4,5 euró a belépő. Van egy Terra Nostra nevű fürdő is, ami egy hotel kertjében található, ide már 8 euro a belépő, és semmivel sem jobb, mint előbbi társa – turistacsapda. Sajnos rosszul osztottuk be az időnket is, így a fürdés kimaradt, cserébe több időt tölthettünk Furnasban, mint amennyit érdemelt volna.

Utunkat a buszmegállóból indítottuk és a várost átszelve elindultunk Lagoa de Furnas felé. A túraútvonal egy autóút mellett vezetett az erdőn át egészen tóig. A tó körüli parkban fizetni kell, ha autóval szeretnénk behajtani, és caldeira “helyet is lehet venni”, ha főzni szeretnénk. A furnasi éttermek ezt meg is teszik, ugyanis ebben a parkban fő az aznapi cozido. Engem megtévesztett, hogy a parkban főzték a kaját, meggyőzédésem volt, hogy az éttermek is a parkban vannak valahol (logikus, nem?), de hamar kiderült, hogy a sört és jégkrémet áruló kocsis bódén kívül itt bizony más nincs.

Furnas caldeirái

Cozido á Furnas

Elkészült a Cozido

Némi pihenés és teljesen értelmetlen téblábolás után elindultunk a tó körüli túrára. Már a kezdeti szakaszon is gyanús volt, hogy sok újdonságot nem fog tartogatni az ösvény, hiszen a tó körül vezet, és ezen kívül semmi mást nem nyújt.  Az elején kicsit hezitáltunk, hogy végülis körbemenjünk-e, vagy forduljunk vissza és menjünk inkább enni és fürdőzni, de végül úgy döntöttünk, túrázni akarunk. Hiba volt, ugyanis az út további része meglepően unalmasnak bizonyult, az egyetlen nem sík szakaszon felmásztunk egy kilátóra, ami annyira sok kilátást nem nyújtott, ellenben lefelé is olyan meredek volt, hogy oldalazva kellett lemennünk (mondjuk mögöttünk egy lány tangapapucsban sétált le iszonyatos tüdőhörgésekkel tarkítva – hiába, a helyiek keményebbek nálunk).

Lagoa das Furnas körüli túra

Lagoa das Furna körüli túra

Azori-szigeteken legelnek a tehenek.

Lagoa das Furna körüli túra kilátópontja

Furna túra

Visszaérvén a városba realizáltuk, hogy nem lesz már időnk fürdeni, emellett nagyon éhesek is voltunk, így a következő cél az volt, hogy keressünk egy helyet, ahol finom Cozido das Furnast lehet enni. Mint jó turisták, egyből csekkoltuk a tripadvisort és kikerestük a nekünk szimpatikusnak tűnő éttermet. Természetesen a kiválasztott helyek mindegyike bezárt 3 órakor (!!?), így nem maradt más választás, mint a mainstream Tony’s. Egy egyszemélyes tálat kértünk (13 euro), mert azt olvastuk, hogy elég kiadós adag és nem akartuk két marokkal szórni a pénzt. A biztonság kedvéért kértünk egy napi levest is (1,5 euro), és nagy meglepetésünkre itt is a rizses-csirkehúsos levest tálalták fel. Ekkor győződtünk meg arról, hogy ez itt egy létező fogás, és nem csak a múltkor vicceltek meg minket. A cozido tényleg kiadós volt, bőven jól laktunk vele ketten. A tálon csirke-, disznó- és marhahús is volt, kolbász és hurka, burgonya, édesburgonya, répa és káposzta-stílusú zöldségek. A marhahús íze verhetetlen volt, illetve a kelkáposzta is ízlett, de összesében eléggé felejthető élményt nyújtott csupán. Némely zöldségen és a diszóhúson eléggé erőteljes volt a kénes utóíz. A kiszolgálás viszont korrekt volt, de ezt el is vártuk, ha már egy tál főtt ételért 4000 Ft-ot fizettünk a világ végén.

Cozido das Furnas

Kénes katlanban főtt étel, azaz a Cozido

A busz visszafelé nem a kijelölt helyen állt meg, mert vallási ünnepség volt a főtéren. Különböző ruházatban kisebb csoportokban vonultak, volt olyan csoport, amely egy fából készült kresztrefesztített Jézus szobrot vitt. A képen a bal oldalt látható kendős úriember egy zarándok. Ott jártunkkor a szigeten számos zarándok csoportot láttunk a buszról és autóból egyaránt. Ezek a csoportok az év ezen időszakában 6 héten keresztül menetelnek Sao Miguel szigetén. A menet minden nap hajnali 3:30-kor kezdődik és este 7-ig tart. Mindezt azért teszik, hogy bizonyítsák vallási elkötelezettségüket és meglátogassák a sziget több mint 100 vallásilag lényeges pontját. A Sao Miguel-i zarándokok, azaz a Romeirók faluról falura járnak, hegyet másznak és mindeközben hangosan énekelnek és imádkoznak. A csoport tagjai férfiak illetve gyerekek (fiúk). Jellegzetes öltözékükről egyből fel lehet ismerni őket: poncsót és egy nagy színes kendőt viselnek, illetve rózsafüzér lóg a nyakukban.

Vallási ünnep Furnasban az Azori-szigeteken

Feldordulás a buszmegálló helyén

A hazafelé út eleje elég döcögősen indult, mert elfoglalták a kedvenc helyünket a buszon, így némi hányingerrel küszködve nagyon megörültünk, amikor az illető leszállt, és elfoglalhattuk a taktikailag kiváló üléseket, amik a hátsó ajtó mögött találhatóak közvetlenül, príma panorámakilátással. Ez az egyedüli, ahonnan kibírtuk a sziget déli részére tartó buszutakat.

Fordított ház Furnasban

Fejjel lefelé

Furnas melletti erdő

Furnas melletti erdő

Terra Nostra park Furnasban

Terra Nostra

Fotók: Baki Mihály, Dobó Diána

 

Kommentek