Első benyomások Lisszabonról 3 nap után

2017-02-27, Dia

“A térképen nem látszott, hogy ennyire meredek!”

Tudtuk, hogy nem sík terepre fogunk érkezni, de ez azért már túlzás. Amint megmászunk egy dombot, jön egy lejtő, hogy egy újabb dombra kapaszkodhassunk fel. Vannak szakaszok, ahol erre külön “felvonó villamosok” működnek. Ezek a villamosok kb. 150-300 m-t haladnak oda-vissza, mindezt egész nap. Első alkalommal még egy hölgyet is láttunk, akinek szaladnia kellett előle, mert annyira szűk volt mellette a járda, hogy ketten már nem fértek el (mármint a hölgy és a villamos).

villamos, Lisszabon, emelkedő

Alfamát nem lehet nem szeretni

Zegzugos utcák, váratlan helyeken felbukkanó váratlanul meredek lépcsők, emelkedők és kanyarok mindenütt. Szűk utcák, néhol színes házakkal övezett terek, ablakból kilógva beszélgetős öreg nénik, az égben függő bugyik rengetege. Sajnos még a helyi kávézókat és éttermeket nem sikerült felfedeznünk, egyrészt túl kevés időt töltöttünk ott, másrészt vasárnap sok minden van zára, legalábbis estig (19.30).

Lisszabon, Alfama, kilátás, viewpoint, napnyugta, Portugália

Alfama, Lisszabon, Portugália, nénik, helyiek, helyi lakosok
Portugália, Lisszabon, Alfama, teregetés
Alfama, Lisszabon, szűk lépcsők, sikátor, lépcső
Alfama, Lisszabon, street art

Alfama, Lisszabon, teregetés, gatyák, bugyik

Hidegebb van, mint gondolnánk

Nagy elvárásokkal jöttünk az időjárás tekintve, de csalódnunk kellett. Persze nem az otthoni -5 fokos átlaghőmérséklet van télen, de illik egy vékonyabb télikabátot húzni még ilyenkor, február végén is. Vannak olyanok, akik a hideg ellenére rövidgatyában és pólóban járkálnank – mint mindenhol – de csak néhány esetben találkoztunk a jelenséggel, illetve ez az öltözék általában az angol kocsmaturistákra jellemző még. Ráadásul szelesebb is a város, ezért minden nap két pulóverben, vastag sálban és téli kabátban indulok neki a városnak. Misi bőrdzsekiben és vastag pulóverben vészeli át a hűvösebb időjárást.

Minden sarkon van egy kávézó vagy étterem

Rengeteg kávézó, kifőzde és étterem várja a szomjas és éhes lelkeket. A kávézókban az édes tortákon és süteményeken kívül általában kapni péktermékeket is, levest és sokszor napi menüben főételt is. Az árak eléggé változók, de a levesek 1-2 euro között, a menük 5-6 euro között alakulnak tapasztalataim alapján. Az itteni kifőzdék sokszor csak “talponálló” résszel rendelkeznek, leülni nem lehet, de cserébe el lehet fogyasztani az esti sörünket vagy pohár borunkat. A lokál helyeken általában nincs kiírva angolul a menü, mi ilyen helyekre még nem is nagyon mertünk bemerészkedni, még nem érezzük magunkat eléggé itthon. Pastel de nata-t ettünk már, ez a leghíresebb sütemény (ennek híresebb változtata a Pastel de Belém, de azt még nem próbáltuk, bár gyanítom, hogy hasonló, vagy ugyanolyan), de nem a leghíresebb helyen ettük, mert ott nagyon nagy sor volt, mi pedig szerettük volna nyugodtan elfogyasztani ülve egy csésze kávé mellett. A süti egyébként finom, egy vanília pudingos kosárkát kelle elképzelni, ami kellemesen édes, de nem esik túlzásokba, és nem is esünk hasra tőle. Finom, és ennyi. Általában 1 euro körüli áron adják kávézókban/cukrászdákban, szupermarketben 2-3 euroért már 6 db-ot is lehet kapni, de ezt szintén nem kóstoltuk (még). Ettem kókuszos verziót, bár ez csak kinézetre hasonló, azért belül a töltelék egészen más volt, de finom volt.

Pastel de Nata, Lisszabon, pudingos kosárka

Amerre járunk hal terem

Személy szerint én imádom, hogy itt az éttermek kirakatába kipakolják a kínálatot: rákok, polip csápok, halak és halfilék figyelnek az ablakból, nem ritka a nyúzott egész nyúl sem felkampózva (számomra ez is egzotikus élmény, és eszembe juttatja azt a képet, amikor annak idején a portugál vidéken sétáltunk az utcákon és egy megnyúzott kecske volt az egyik ház udvarában fellógatva – sokáig kísértett is a rémkép). Egyelőre még nem nagyon művelődtünk ki a kínálatot illetően, annyi biztos, hogy polipot és rákot sok helyen árulnak, a tőkehal pedig a Bacalhau. Valahol olvastam, hogy nem is itt halásszák őket, hanem valahol északon, és besózva tartósítják őket, míg meg nem érkeznek Portugáliába.

Lisszabon, hal, étterem, kirakat, halas pult
Lisszabon, hal, halak, hal pult, étterem, kirakat
étterem, hal, halpult, Lisszabon

Tömegközelekés

A 28-as villamos tényleg klasszul néz ki. Mi még nem utaztunk rajta, csak kívülről csodáltuk, bár valószínűleg így szebb látvány. Lépten-nyomon belefut az ember, mert szinte egész Lisszabont körbejárja. A metrót viszont kipróbáltuk, de csak egyszer. A belvárosi Baixa Chiado metróállomásnál szálltunk fel, ami egy fehér csempékkel díszített hatalmas és impozáns állomás. Nekem nagyon tetszik, nagyon elegáns. A vonalak itt párhuzamosan futnak egy szintben. A metrójegyet a többi nagy városi metróéhoz tudnám hasonlítani, pl. London. Veszel egy feltölthető kártyát (zapping), és az összeget leutazhatod. A beléptetés kapukkal működik, befelé is van egy, illetve kifelé is. Zappinggal 1,30 euro egy utazás. Lehet venni vonaljegyet is, de egyrészt így kicsivel drágább az utazás, másrészt mi úgy is le fogjuk utazni az összeget. Mi már igényeltünk Viva kártyát is, ami egy kártya alapú havi bérlet. Formanyomtatványon lehet igényelni és mellékelni kell egy igazolványképet is. A nyomtatvány természetesen csak portugál nyelven elérhető, de telefonunk segítségével ez sem jelenthet akadályt. Egy plusz érdekesség: eddig két metró aluljáróba merészkedtünk le (Baixa Chiado, Marques de Pombal), és mindkettőnél árultak popcornt.

Baixa Chiado, metro, Lisbon, Lisszabon

Építészet

Lenyűgözően más. A történelmi házaknál igyekeznek megőrizni az eredeti kinézetet, vannak olyan negyedek, ahol tényleg mindegyik ház falát apró színes csempék borítják, de sajnos az újabb negyedeknél ez változóban van (vagy csak lepotyogtak a csempék és nem akarnak rá költeni, vagy pedig teljesen más stílusú épületeket építenek). Mindenfelé háztetőket lát az ember, mindegyik ház más, a tetőrengeteget pedig kis belső teraszok törik meg mindenféle következetességet mellőzve. Első két nap Anjos, Bairro Alto, Alfama és ezen kerületek környezetében járkáltunk, errefelé többnyire egységesnek láttuk a házakat, viszont harmadik nap elsétáltunk az újabb részekre is, ahol szélesebb sugárutak és teljesen újépítésű házak uralják az utcaképet. Óriási terek és nagy parkok szakítják meg a modern épületek sorát, mandulafenyők lombkoronája zöldellik mindenfelé. Sajnos ahogy haladunk kifelé, ronda és magas paneltömbök jelennek meg.

Lisszabon, háztetők

A jellegzetes narancssárga háztetők és egyben a kilátás a jelenlegi szobánkból.

Tipikus rész. Errefelé van az airbnb szállásunk. (Arroios)

Kevésbé tipikus óriási paneltömb árválkodik az aprócska házak mellett közvetlenül.

 

Kommentek